Odaértem a bárhoz amit a látomásomban láttam.Elegánsan beléptem az ajtón és várni kezdtem életem szerelmére.Amikor belépett az ajtón láttam, hogy élőben még cukibb mint a látomásomban.Vajon van már 100 éves mint én vagy még nincs annyi?- néha túl nagy a kíváncsiságom.Jasper arca komor és rideg volt.Meggyőződésem volt ha Jasper velem lesz akkor nem lesz komor és rideg az arca. Már azért is mert velem nem lehet unatkozni. Bátran odaléptem hozzá és kihívtam az erdőbe. Meglepődésemre elsőre velem jött hogy mindent elmondjak neki. Azon is gondolkoztam hogy beszámolóm közben hány szünetet tartsak mert nem vagyok szűkszavú vámpír.Vajon nem fogja zavarni a folytonos csacsogásom?Vagy épp fordítva?Remélem kellemeset csalódok.Van hozzá egy pár kérdésem.Na meg az is foglalkoztatott hogy mikor szeret meg.Remélem hamarosan.Mikor találjuk meg Cullenéket és élünk velük.Boldogan?!Előbb vagy utóbb biztosan kiderül.
Mikor beértünk Alice-el az erdőbe mindent elmagyarázott.Hogy vámpír hogy látja a jövőt és hogy engem is látott.Megkérdezett mindent amit csak tudni akart rólam most megtudta hogy hány éves vagyok van-e képességem és ha van akkor mi és én mindent elmondtam neki szépen sorjában amit csak kérdezett tőlem.Már akkor éreztem hogy részéről ez több mint egyszerű szimpátia részéről ez igaz szerelem.Az érzéseit bármikor megváltoztathattam volna olyan könnyen mint ahogy elgurítok az útból egy követ.És ez ő is tudta.De nem akartam bántani őt mert nem látszik kívülről de belül mégiscsak törékeny vámpírlány.Mikor kiértünk az erdőből láttunk egy tavat és egy fát.A fa alá mentünk ahol legalább árnyék volt és nem csillogtunk.Alice a tavat nézte én pedig könyvet olvastam és a fának támaszkodva ültem vele szemben.Egyszer eltettem magam elől a könyvet és néztem Alice-t ahogy a tavat bámulja.Ő is rám nézett majd dobott felém egy aranyos mosolyt amitől az én szám is mosolyra húzódott.
Mikor tovább folytattam a tó bámulását volt egy látomásom amit Jasper nem vett észre.Azt láttam hogy megcsókol ezért boldog voltam.Miközben néztem a tavat észrevettem hogy Jasper még mindig engem néz.Nem feltűnően épp hogy a szeme sarkából figyelt és követte minden felesleges lélegzetvételemet.Titkon örültem hogy ennyire fontos vagyok számára hogy sose hagy figyelmen kívűl.Bármennyire szép is volt a tó amit néztem mégis Jasper kötötte le főként a figyelmemet ezért inkább úgy döntöttem hogy átülök hozzá a fának támaszkodva.Mikor odaültem hozzá már nem mocorogtam annyit és ő is nyugodtabb lett hogy mégközelebb ültem hozzá.Addig ültünk egymás mellett hogy a nap már lemenőben volt.Ekkor ötletem támadt.Olyan hirtelen ugrottam fel hogy Jasper azt hitte valami baj van.Meg is kérdezte kedves hangján:"Jól vagy?"Azt mondtam igen csak ötletem támadt.Oda futottam a vízhez és beleugrottam.Megkérdeztem Jaspert:"Jössz te is?".Nem kellett kétszer kérdeznem odafutott és beugrott ő is.Mikor abbahagytuk a pancsolást kiszálltunk a vízből és visszamentünk a fához.Én ültem le először.Mikor Jasper is odaért akkor egy gyors mozdulattal a fához toltam és megcsókoltam amit ő is élvezett úgyhogy visszacsókolt.Csak később bírtuk abbahagyni de akkor megállapodtunk hogy veszünk egy lakókocsit.Legalábbis én így döntöttem Jasper meg nem igazán ellenkezett.
Napkeltekor elindultunk Alice-el hogy elmenjünk lakókocsit vásárolni.Megálltunk a legközelebbi városban.Alice már előre látta hogy melyiket vesszük meg.A választásunk egy piros és fehérre esett.Mikor elindultunk hogy vegyünk magunknak új és DIVATOS ruhákat Alice ujjongani kezdett hogy végre elviszem vásárolni.Öröme határtalan volt.Egy kérdés azonban még volt:Hova rakjuk a lakókocsit?Erre hamarosan választ találtunk.Láttunk egy rétet ahol tökéletesen elfértünk lakókocsistól együtt és mivel volt a közelben egy erdő vadászni is tudtunk.Mire visszaértünk a vásárlásból annyi cuccunk volt hogy egy bányát meg lehetett volna vele tölteni de Alice megoldotta hogy elférjen a lakókocsiban és hely is maradjon.Ezért is csodáltam annyira bármennyi ruhát is vett az mindig elfért valahol.Mikor másnap hazaértem a vadászatból Alice azzal fogadott-Igen az jó ötlet szerintem is.Nem csodálkoztam tudtam mire gondol.Másnap eladta a lakókocsit és bevonszolt egy hotelbe ami tetszett neki.
Mikor kiadták a szoba kulcsot a recepciónál előre mentem a szobába és nyitottam az ajtót.mikor megláttam a szobánkat repestem az örömtől.A szoba egyszerűen hatalmas volt.Szép nagy szekrény a ruháknak, szinte medence méretű fürdőkád és plazma tv.Jasperrel mindketten örültünk ennek a sok szép csodának és persze a kilátás is csodaszép volt.Mikor elkezdtem a ruhákat a szekrénybe bepakolni azon tűnődtem, vajon elég nagy lesz-e a szekrény.Mikor nagy nehezen mindent bepakoltam látomásom volt.Láttam két fiút egy erdőben akik bemutatkoztak:-Edward Cullen vagyok ő a fogadott bátyám Emmett.Ti kik vagytok?-Kérdezte az egyikük udvariasan.Ekkor a látomásnak vége lett.
Mikor Alice látomásának vége lett szóról szóra elmesélte annak tartalmát.Mindketten örültünk hogy végre lesz családunk.Ekkor Alice kitalálta hogy menjünk el vásárolni mert az új családunknak ajándékot kell adnunk.Mire visszaértünk tele voltunk csomagokkal.Rosalienak egy Chanel kosztümöt Esmenek egy arany karkötőt Emmetnek egy boxzsákot Carlislenak egy orvosi táskát Edwardnak pedig egy cd lejátszót vettünk.Ez önmagában nem annyira sok de Alice vett magának néhány ruhát is.